Kahlo Frida: Mexikó és a feminizmus szimbóluma
14. 07. 2020
Viva la Frida! Kevés nő volt sikeres festőként a múlt században, amikor a világ még mindig elsősorban a férfiaké volt. Kevés nőnek sikerült egyszerre országa és a feminista mozgalom szimbólumává válnia. Kahlo Frida minden bizonnyal nem volt átlagos feleség híres férje számára. Független, szabad személyiségként korában gyakorlatilag fekete bárány volt. Sajnos életútja nem volt túl hosszú, tele volt fájdalommal és küzdelmet mutatott kedvezőtlen sorsával, ám az emberek millióit érintette a világ minden táján. Olvasd el a mexikói festő életét, aki nagyban befolyásolja a jelenlegi trendeket!
„Merj élni – Meghalni bárki tud!”
Magdalena Carmen Frida Kahlo y Calderón Mexikóváros külvárosában született 1907. július 6-án Guillermo Kahlo mexikói fotósnak és feleségének, Matildanak harmadik gyerekeként. Apja német gyökerekkel rendelkező családból származott, anyjának szülőhelye Amerika volt. Így Frida közvetítőként érezte magát az európai és a mexikói kultúra között, ami befolyásolta későbbi munkáját.
“A nap végén sokkal többet tudunk elviselni, mint azt gondolnánk.”
A szerencsétlen sors már fiatalon sújtotta – 6 éves korában polioban szenvedett, ami élethosszig tartó sántítást és lábai különböző méretét okozta, melyeket Frida hosszú szoknyája alatt takart el. 18 éves korában súlyos sérüléseket szenvedett egy buszbalesetben, úton a szanatórium fele, ahol kezelték. Számos műtéten esett át, de sajnos egész életén át tartó elviselhetetlen fájdalmat szenvedett.
A balesetig azonban Frida élete jól fejlődött – a sportnak és az orvostudománynak szentelte magát. Abban az időben egyike volt azoknak a 35 lánynak, akiket elfogadtak a tekintélyes Preparatív Tanulmányokba (2000 fiú tanult ott!). De már az iskolában kiemelkedett, megalapította a Kachuchas titkos csoportot és viselkedését – korának összefüggésében – gyakran felháborítónak jellemezték. Az előkészítés során megismerte leendő férjét, a híres festőt, Diego Riverat, aki itt dolgozott 1921–23-ban a „Teremtés” festményen.
“Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?”
Aztán 1925-ben halálos baleset történt, amelyben Frida gerincnek hármas törését, a gerinccsont, a bordák és a medence törését okozta, a jobb lába tizenegy helyen való törését, elmozdult válla, ráadásul a gyomrát és a méhét áttörték egy vas korlátja. A baleset következményei élete végéig kísérték. Ezen sérülések miatt sosem lehetett gyereke, ami nagy vágya volt. A baleset után több műtéten átesett és több mint egy évet kórházi ágyban töltött. Ekkor kérte apját, hogy vigyen be festékeket és ecseteket a kórházba. Úgy állították be az ágyát, hogy az oldalán feküdhessen és tükröt rögzített az ágyához, hogy láthassa magát. Abban az időben Frida elkezdett festeni, leginkább önarcképét, amelyek jellemzőek voltak munkásságára. Élete során összesen 55 képet festett.
Kahlo Frida munkáját gyakran naivnak vagy szürreálisnak tekintik, ám a festő maga inkább realistának tekinti magát. “Nem álmokat vagy rémálmokat festek, saját valóságomat festem” – mondta. Mivel a saját valósága hosszú ideig ő volt és belső világa, ezért főleg saját magát festette. “Festek, mert sok időt töltök magammal és magamat ismerem a legjobban.” Másik kedvenc motívuma a virágok voltak, amelyekről azt tartotta „így soha nem halnak meg”.
“Két baleset volt az életemben. Az egyik a villamos, a másik Diego. Diego sokkal rosszabb volt.”
A kórházból való távozása után Frida egy darabig visszatért az iskolába. Festményeit elhozta Diego Rivera festőnek, akit önarcképei lenyűgöztek. Más műveit azonban annyire nem kedvelte, ezért azt tanácsolta neki, hogy folytassa festményeit sajűt stílusában és senkit ne engedjen, hogy befolyásolja. Jó barátokká váltak Rivera-val, később pedig összeházasodtak. Házasságuknak köszönhetően Frida csatlakozott a Kommunista Párthoz és kelkezdte karrierjét, mint nőjogi aktivista. Rivera társaságában egy ideig Amerikába költözött, ahol megismerte a nagy nemzeti különbségeket, emiatt mégjobban ragaszkodott mexikói gyökereihez és a helyi népművészet ihlette festményeihez. Régiségeket gyűjtött és népviseleteket viselt minden nap. 1939-ben még egy képet festett a párizsi Louvre-ban egy Mexikó ihlette kiállításon, amely szenzációvá vált. Az 1940-es években már volt saját kiállítása, főleg otthon.
Ami a Rivera-val fennálló kapcsolatát illeti, legendás bohém pár voltak. Mindketten festők voltak – eredetileg ő volt a leghíresebb (ám 20 éves volt), mindketten lelkes kommunisták. 1939-ben még egy orosz kommunista képviselőt, Trockyt fogadtak be, akivel Fridának viszonya volt. Röviden: Frida nagyon szabad lelkű asszony volt, aki azt tette, amit akart – dohányzott, ivott, nyíltan biszexuális volt, fűszeres nyelvéről ismert volt és szeretett volna obszcén dalokat énekelni a vendégek számára. A nagy fizikai és szellemi szenvedés ellenére a lehető legteljesebb mértékben és mindenképpen élvezte az életet, ezáltal befolyásolva a jövőbeli nemzedékeket.
“Semmi sem abszolút. Minden változik, minden mozog, minden forgásban van, minden elszáll és eltűnik.”
Kahlo Frida 1954-ben, 47 éves korában tüdőgyulladás következtében halt meg, ám azt gyanítják, hogy halálának valódi okát egy kábítószer-túladagolás okozhatta. Az alkohol és a kábítószer egyáltalán nem voltak idegen számára. “Azért ittam, mert el akartam tompítani a bánatomat, de most az átkozott dolgok megtanultak úszni.” Viszont senki sem vizsgálta meg halálának valódi okát. Bár Frida naplójában kifejezte azon kívánságát, hogy soha nem akar visszatérni erre a világra, valójában soha nem tűnt el. Élettörténete annyira lenyűgöző, hogy sok dolgot készítettek emlékére. Például 2002-ben a Frida című filmben Salma Hayek mexikói színésznő ábrázolta. Weboldalunkon számos dekorációt és kiegészítőket találsz ezzel a hihetetlenül erős nővel, aki ünnepelte az életet. Viva la vida! – ez volt a neve utolsó festményének. És azt mondjuk – Viva la Frida! Légy bátor, hogy a saját maga szerint élj!
FEDEZD FEL A KAHLO FRIDA GYŰJTEMÉNYT
tekla
Műépítész és designerként, kreatív személyiségével mindig képes inspirálni. Kövesd a bejegyzéseit! https://www.instagram.com/i.am.tekla/
